Kalandok a Kicsi Sünivel

 Könnyű nekünk, mert a Börzsöny lábánál lakunk. Elég pár perc séta, de akár az ablakból is hallhatjuk a szarvasok hangját bőgés idején. Férjem a korábbi években is elindult ebben az időszakban közelebbről hallani, esetleg látni a hang forrását- időnként szerencséje volt. Engem idén sikerült rábeszélnie először. Lakóautóval vágtunk neki, a szomszéd falu előtt egy földúton jobbra kanyarodva (Letkés és Ipolytölgyes között), ahol már többször voltunk, felautóztunk egész közel az erdőig és ott töltöttük az éjszakát. Előbb a naplementét csodáltuk meg, majd a sűrűsödő félhomályban sétáltunk egyet az erdőben. Visszetérve nekiláttam vacsorát készíteni - ott sem bírom ki, hogy ne főzzek valamit😄. Amíg kikanalaztuk a rántottát, füleltünk, utána még jó darabig kint maradtunk. Egy kíváncsi rókafi is tiszteletét tette, miközben forgattuk fejünket a sajnos csak távoli hangok irányában. Leginkább az Ipoly felől hallottuk a hangokat, hol mély bőgés, hol szaggatottabb öblös hang formában. Közben né...

 Idei  nyaralásunk  harmadik napján felkerekedtünk s elindultunk a Duna felé. De utunk elején megcéloztunk még egy közeli vízesést, ami Sasca Montana faluból érhető el. Hirtelen jött ötlet volt, Férjem telefonján lévő turista térkép alkalmazáson szúrta ki. Elautóztunk a szomszéd faluig, annak is a végéig, ahonnan már csak egy kövezett út vezetett tovább (ezt később egész közelről megismertük😀). Itt lehetett parkolni, megcsodálni a régi épületeket vagy épp megdöbbenni állapotukon- valaha egész látványos település lehetett.  Ide tartunk: A kövezett úttól balra haladtunk egy csakhamar ösvénnyé szűkülő úton, egy épp felujítás alatt álló nagyobb épület mellett. Az ösvény már az elején egész barátságos volt, árnyas, patakcsobogás, baloldalt sziklás. Néhol pallókon kellett átkelni, néhol kicsit feljebb emelkedtünk a patak partjáról, ilyenkor odalent látványosabb dolgokat művelt a patak: sietősebbre vette, hangosabb lett, medencéket vagy épp kisebb zúgókat formázott. Elhala...